Történt, hogy hétfőn este 7-8 között érkeztünk haza és az utcánkban ott kódorgott a fotón látható kutyus. Amikor kinyitottuk a kaput és beálltunk az autóval Ő is, mint aki hazajött besétált az udvarunkra. Szemmel láthatóan nem volt a közelben gazdi, nyakörv sem volt rajta, nem volt szívünk elküldeni, ezért betessékeltük a téli kertbe (nagyon reszketett a hidegben és szemmel láthatóan csontsovány). Kapott enni, inni és egy pokrócot a radiátor mellé.
Mi pedig elkezdtünk telefonálgatni kutyás szomszédoknak és a helyi állatmenhelyre. Aznap este nem jártunk sikerrel, de másnap sikerült felvenni a kapcsolatot az agár fajtamentő alapítvány egyik emberével. Az alapítvány embere rögtön tudta, hogy kié a kutyus, mert már tavaly is ellógott. Felvették a gazdival a kapcsolatot, megadták neki a telefonszámunkat, de még a mai
napig nem jelentkezett, ugyanakkor azt mondta, hogy nem mond le a kutyusról (mert az alapítvány embere pedzegette neki, hogy ez így nem mehet tovább, milyen sovány...stb. a kutyus). Aztán az alapítvány újból felhívta a gazdit, hogy miért nem jelentkezett nálunk a kutyusért, mire a gazdi azt válaszolta, hogy legyen még nálunk egy napot, mert Ő dolgozik és most javítják a kerítését.....No comment!
Ezek után kíváncsi leszek, hogy mi lesz a kutyus sorsa. Mi jeleztük az alapítványnak, hogy ha már így kiválasztott minket ez a kutyus (tavasztól egyébként is szerettünk volna kutyát, igaz mi egy golden retrieverre gongoltunk), akkor szívesen befogadjuk...Szóval kíváncsian várjuk a fejleményeket...
Mi a Mázli nevet adtuk neki
14 megjegyzés:
Üristen, mennyire le van soványodva! Egy agár eleve vékoy kutya, de nem ennyire.... Borzasztó, emberek hogy képesek ilyen galád módon bánni egy védtelen kuytával... Felháborító. A kutya nem véletlenül menekül onnan....
Szívesen éheztetném a kedves gazdáját. Örökre.
Pobre animal! Se parece más a un hombre que su dueño...
No lo abandoneis a su suerte!!!
Szegény kutyuska:-(Milyen hülye gazdéja van,nem túl állatbarát ha a kerítés fontosabb neki,és gondolom nem véletlen szökik el már másodszorra.Nálunk ha véletlenül kinyílik az elektromos kapu(mert zsebben megnyomódik a gomb/Berta akkor sem megy ki.
remélem nálatok marad Mázli,hiszen ő is megérdemli,hogy jó sora legyen....
Szomorú történet... és valahogy a vége sem ígérkezik jónak. Próbáljatok a tulajdonossal megegyezni, hátha szó szerint mázlitok lesz.
Azóta vannak fejlemények?
Nekünk goldenünk van, imádnivaló. De Mázli tényleg benneteket választott. Szegény, szörnyű ránézni!
Éppen a hétvégén láttunk az Animal Planeten egy kutyás műsorban agarakat - annyira fázósak, h vannak, akik a kisebb fajtákat ki sem viszik télen, hanem alomra szoktatják őket. A gazdájukhoz rendkívül ragaszkodó kutyafajta az agár is. Drukkolok nektek:)
LÉgyszi írj pár sort, h mi a helyzet, jó? Köszönöm!
Sziasztok!
Köszönöm a kedves érdeklődést és a drukkokat!
:)
Egyelőre annyi fejlemény van, hogy azóta sem jelentkezett a gazdája sem telefonon nálunk, sem az alapítványnál. Tulajdonképpen ez nekünk jó, de a bizonytalanság miatt mégsem ideális állapot.
Mázli -mi úgy látjuk- jól érzi magát nálunk, szépen eszik, nagyokat alszik és esze ágában sincs megszökni :)
Nélkületek jó hosszú szőrt növeszthetne ebben a nagy hidegben, de inkább kerüljön beljebb, a jó meleg kályhához:) A.
Avagy aludjék csak szépen Laja barátunk lábánál:)
Éééééés a történet vége: az alapítvány végül megadta a gazdi telefonszámát. Csütörtökön felhívtuk, az volt a javaslata, hogy amelyikünket választja a kutya legyen azé....
Vasárnap délelőtt átjött hozzánk (mint kiderült nagyon közel lakik hozzánk kb. 3 perc séta) és végül azt mondta, hogy lemond a kutyusról. Hozta magával az oltáskönyvet és a pórázát.
Szóval Mázli mától nálunk lakik (bár az exgazdi azt mondta, hogy tőlünk is elfog szökni...), kicsit izgulok, mert még soha nem volt kutyánk. Bízom benne, hogy összeszokunk és megszeret minket:)
Akkor nagyon sok örömet Mázlival!!!
És majd kérnénk további fotókat, folytatást:)
Nemes lélekre vall befogadni egy kutyát,kívánom h.sok örömötök teljék a társaságában.Nem is értem, eddig hogyhogy nem volt kutyátok?Én amióta a szüleimtől független életet élek, mindig volt kutyám:keverék, dalmata, németjuhász, vizsla, kuvasz, egyremegy.Egy mondás szerint:Kutya nélkül élni lehet, de minek?
Szia, Reni!
Nahát, gazdik lettetek, nagy gratula hozzá! Nem fogjátok megbánni, meglátod, ezerszeresen kapjátok vissza a szeretetet, amit adtok neki... Látszik már azon is, ahogy bújik, dől a simogatásért... Ha érzi a szeretetet, törődést, nem fog elszökni. Tündérbogár.:) Sok-sok együtt töltött szép napot kívánunk nektek, sétákkal, összebújással, gyerekmosollyal és boldog kutyaugatással!:)))
Vica
Legyen sok örömötök egymásban!
Megfejthetetlen, mi lakozhat a kutyák lelkében. Biztosra veszem, megérezte, hogy ti megmentitek az életét, és azt is hogy esze ágában nem lesz elmenni tőletek. Drukkolok, hogy felépüljön és hogy sok örömötök legyen benne.
Megjegyzés küldése